Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna gyermekorvos cikke
A rossz idő beköszöntével jelentősen megnő a felső légúti hurutos megbetegedések száma. Ezek között leggyakoribb helyen a nátha áll, amely az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Az okokat tekintve az esetek legnagyobb része vírusos eredetű. Több száz olyan vírus ismert, amely oka lehet a náthának és a légúti fertőzéseknek. Tekintve, hogy egy-egy vírusfertőzés lezajlása után a többi vírus ellen nem alakul ki védettség, valamint az a tény, hogy ezek a vírusok igen elterjedtek, így érthető, hogy miért is olyan gyakori a gyermekkori nátha.
Köznyelvben sokszor meghűlésnek, megfázásnak is hívják, mivel a légutak lehűlése (megfázása) csökkenti a légúti nyálkahártya ellenállását a vírusokkal szemben, így ilyenkor könnyebben megbetegszünk. A kifejezés félreértésre adhat okot, hiszen a megfázás nem tűnik fertőző betegségnek, pedig arról van szó! A beteg gyermek cseppfertőzéssel fertőzi a többieket, tüsszentéssel, köhögéssel, vagy az orrváladékával több millió vírust ürít egy beteg ember. A fertőzés továbbterjedésének kedvez a zsúfoltság, a tömött, túlfűtött, rossz levegőjű helységek, ahol ritkán szellőztetnek (pl. bevásárlóközpont, óvoda, bölcsőde, játszóház, orvosi rendelő váróterme, tömegközlekedési eszközök, stb.), míg a szabad levegőn való tartózkodás, a gyakori kézmosás, a szellőztetés, a zsúfoltság kerülése csökkenti a fertőzések gyakoriságát.
A betegség sokszor orrdugulással, tüsszögéssel, hőemelkedéssel, lázzal, torokkaparással, fejfájással, rossz közérzettel, izomfájdalommal, étvágytalansággal kezdődik, majd orrfolyással, köhögéssel folytatódik.
A nátha sokszor szinte önmagától gyógyul néhány nap vagy 1-(2) hét alatt, de tüneti szerek adásával javítani tudunk a beteg állapotán és közérzetén. Amennyiben a panaszok 3-4 nap alatt nem enyhülnek, vagy a gyermek láza nem csökken vagy újra lázas lesz, esetleg sűrű orrfolyás, fülfájás, erős köhögés jelentkezik, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert ilyenkor valószínűleg nem csak egy közönséges nátháról van szó.
Néhány fontos - általános és speciális - szempontra szeretném felhívni a figyelmet a gyermekek betegsége esetén:
Nátha esetén nagyon fontos a megfelelő orr-higiéné biztosítása, hogy a szövődményeket (pl. hörgőgyulladás, középfülgyulladás) elkerülhessük. Kicsi (kb. 3-4 alatti) gyerekek esetén a rendszeres orrszívás, nagyobb gyermekek esetén a papír zsebkendő, valamint orrcsepp, esetleg orrspray (pl. Salvus orrspray) helyes használata elengedhetetlen.
Amennyiben a gyermek láztalan és jó általános állapotú, úgy rövid időre (napi 2x1/2-1 óra) nyugodtan kimehet a szabad levegőre sétálni (de ne szaladgáljon és ne motorozzon). Ködös, esős, szeles időben vagy, ha lázas, bágyadt, rossz a közérzete, akkor inkább maradjunk vele otthon, de ilyenkor is gyakran szellőztessünk abban a szobában, ahol tartózkodik.
Jó hatású lehet a sós vagy Salvus-vizes hideg párás inhalálás is porlasztóval vagy kamra használata. Ennek alkalmazásával nem is juttatunk be gyógyszert (és mesterséges színezéket, ízesítőt, konzerválószert sem) a gyermek szervezetébe, ráadásul hatékonynak bizonyul. Adhatunk ilyenkor C-vitamint is, amelyet természetes úton (zöldségek, gyümölcsök, gyümölcslevek) vagy gyógyszer (csepp, tabletta) formájában pótolhatjuk. Számtalan olyan gyógyhatású készítmény van még forgalomban, amelyek gyorsítják a betegségek leküzdését. Ezeknek csak a betegség kezdetén, vagy már a lappangási időszakban (amikor még nem beteg, de már látjuk, hogy valami nincs rendben és valami készülőben van, pl. bágyadt, nyűgős, fáradékony, rosszkedvű) adva van értelmük.
Lázas betegség esetén a gondos lázcsillapítás elengedhetetlen. A lázas beteg ápolása nem csak a lázcsillapító hatású gyógyszerek adását jelenti, hanem a megfelelő öltözék és pihenés biztosítását, a bőséges folyadékpótlást, valamint könnyű, nem terhelő ételek adását. A beteg gyermek egyébként is étvágytalan, ilyenkor érdemes pl. gyümölcsleveket adni, így a folyadékot, a C-vitamint és némi szénhidrátot is pótolni tudunk egyszerre.
Nem indokolja antibiotikum adását egy vírusos felső légúti hurut (még akkor sem, ha a beteg lázas), de bakteriális felülfertőződés és szövődmények esetén a kezelés részét kell, hogy képezzék ezek a készítmények is.
Közösségbe csak teljes gyógyulás (kb. 5-7 nap) után menjen a gyermek! Taknyos, köhögős gyermeket még ne vigyünk óvodába. Nagyobb gyermek semmiképpen se tornázzon, és ne ússzon ilyenkor. Így csökkenteni tudjuk egyrészt a fertőzés továbbterjedésének és a helyi járványok kialakulásának esélyét, másrészt a még meggyengült immunrendszerű, alig gyógyult gyermek felülfertőzését újabb vírusokkal vagy baktériumokkal, így könnyebben elkerülhetők a szövődmények (arcüreg- és középfülgyulladás, hörghurut).
Dr. Nagy-Szakáll Zsuzsanna
házi gyermekorvos
csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos